A kata bedarálása után jöhet az újabb adóterror: rengeteg magyar családot érint

Alig pár hét múlva az Országgyűlés elé kerülhet a legújabb, csaknem kétszáz oldalas adótörvény-módosítási javaslat, mely elsősorban a mellékállású egyéni vállalkozóként tevékenykedő, vagyis többes jogviszonyban dolgozókat kötelezné havi fix járulékfizetésre. (FRISSÍTÉS: Visszatáncolt a kormány: mégsem lesz adóterror 2024-től, sokan lélegezhetnek fel)

A tervezett módosítások a Pénzcentrum által megkérdezett szakmai szervezet alelnöke szerint alkotmányellenesek, mert azok diszkriminálják az adóalanyokat, ugyanakkor felülvizsgálat az Alkotmánybíróságtól nem kérhető rájuk, mert arra az Alaptörvény nem ad lehetőséget. Így a tízezreket érintő esetleges módosítás – a korábbi katával kapcsolatos adóváltozásokhoz hasonlóan – minden bizonnyal simán életbe lép majd. Ezzel rengeteg adózó kerül újra lépéskényszerbe, aminek akár beláthatatlan következményei is lehetnek.

Így változna a törvény

Várhatóan november végén tárgyalják a Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által benyújtott „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló törvénymódosítási-javaslatot, mely alapjaiban forgatná fel (újra) az adózási rendet, a mellékállású egyéni vállalkozók hétköznapjait. A legfontosabb változások a következők lennének:

• 2025-től minden egyéni vállalkozónak és társas vállalkozásnak úgynevezett diktált járulékalap után kellene a kötelező minimum járulékot megfizetnie, emellett megszűnne az emelt járulékalap, azaz nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kellene szochót fizetniük, hanem a minimálbér után. Emellett megszűnne a vállalkozói kivét (a vállalkozói tevékenységből származó személyes vagy családi szükségletet kielégítő kiadás, aminek mértékét a vállalkozó dönti el), így a vállalkozói jövedelem után az általános szabályok szerint kellene majd adózni;
• A többes jogviszonyban működő vállalkozóknak (értsd: mellékállású egyéni vállalkozók) havonta a minimálbér 30 százaléka után kellene járulékokat fizetniük. Ez együttesen az idei évben 23 247 forintot jelentene, ugyanakkor az előző évek tendenciáit figyelembe véve az összeg egészen biztosan növekedni fog. A módosítás a mellékállású egyéni vállalkozók esetében arról is rendelkezne, hogy amennyiben valakinek az éves bevétele meghaladja a 2,3 millió forintot, akkor az e fölötti rész 60 százaléka után kellene ugyanezeket a járulékokat megfizetnie.
• A kormány változtatna a nagy adótartozást felhalmozók közzétételi listájára vonatkozó szabályokon is, melyről jelenleg az adóhatóság három kimutatást vezet: egy excelt a legnagyobb adótartozókról, egy pdf-et a 180 napon túli tartozást felhalmozókról, valamint egy lekérdezős rendszerű, naprakész adatbázist az adós cégekről. A tervezett változtatások ezeket mókolnák át úgy, hogy azokból csak a 2014. december 31-ét követő és 2021. június 10-ét megelőző adatok legyenek részletesen megismerhetők, míg az azutániak gyakorlatilag eltűnnének a színről. Emellett a negyedéves kimutatásokra a jövőben a cégek és a magánszemélyek közül is csak azok kerülnének fel, akik 100 millió forint feletti tartozást halmoztak fel. 

Bár nem kapcsolódik szorosan az egyéni vállalkozók világának újabb felforgatásához, de a benyújtott, több mint 185 oldalas törvénymódosítási-javaslat érdekessége, hogy a kormány mentesítené az adófizetési kötelezettség alól a szerencsejáték nyerteseket. Ami egy jelentős változás, hiszen jelenleg a nyereményeket 15 százalékos szja-kötelezettség terheli, amit a Szerencsejáték Zrt. térít meg, a játékos már csak a nettó összeggel találkozik. A módosításra Semjén szerint egyébként azért van szükség, mert ezzel is fokozni lehetne az emberekben a játékban való részvételi kedvet.

A változás tízezreket diszkriminálna, de nem lehet tenni semmit

A diktált, tehát fiktív járulékalap terve bizonyítottan alkotmányellenes, hiszen az diszkriminatív, főleg az eddig adómentes bevétellel rendelkezőket sújtja majd

– reagált a Pénzcentrumnak a módosítási javaslatokra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke. A szakember szerint ugyanakkor az alkotmányellenességre hivatkozva nem lehet felülvizsgálatot kérni, mivel arról az Alaptörvény kimondja:

az Alkotmánybíróság a központi költségvetést, a költségvetés végrehajtását, a központi adónemeket, az illetékeket és járulékokat, a vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket alkotmányossági szempontból csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

A könyvelő szerint így igazán nem is lehet mit tenni ezzel az adómentesség mérséklésére irányuló törvényjavaslattal. Látványos viszont, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozókat mindez nem érintené, hiszen ők nem járulékalanyok – fűzte hozzá a szakember.

A kérdésre, hogy a mellékállású egyéni vállalkozók nagyjából hányan lehetnek most, tehát hány főt érinthet a módosítás, Ruszin Zsolt elmondta, a számuk pontosan nem ismert, bár az MKOE korábban már megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) a kérdésben, ám választ egyelőre nem kaptak.

Mindenesetre nem lehetnek kevesen, legalábbis erre enged következtetni Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának tavalyi nyilatkozata, amelyben még a kata szabálymódosításáról szóló törvényjavaslat vitájában elmondta: a 450 ezerből 260 ezren lehetnek azok, akik az új szabályok mellett sem látnak változást az adózásukban, a maradékból pedig 70 ezerre tette a katás vállalkozásukat szüneteltetők számát. Így nagyjából 120 ezer ember maradt, akik mellékállásban katáztak.

Ehhez képest a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 60-80 ezer főre becsülte tavaly a katás adózókon belül azoknak a számát, akik „mellékállásban”, kvázi keresetkiegészítési céllal lettek katás vállalkozók, és az éves bevételük nem érte el az 1-2 millió forintot.

Nem kell félni, nem fog fájni?

„Egyértelmű, hogy a másodállású egyéni vállalkozókat a tervezett módosítás fájdalmasan fogja érinteni” – szögezte le az MKOE alelnöke. Szerinte a nagy részük átalányadózóvá válhat, mert így akár továbbra is adómentesek maradhatnak. Ehhez pedig csak arra van szükségük, hogy átalányadózóként a tevékenységükből származó átalányban megállapított jövedelmük ne haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot.

Eddig az összegig az egyéni vállalkozóknak csak az iparűzési adót kellene megfizetniük, mely a sávos kialakításának köszönhetően 12 millió forint bevételig 50 ezer forint kiadást jelentene

– mondta Ruszin Zsolt. Ha azonban valaki átlépi ezt az értékhatárt, attól az időponttól a jövedelme után már 15 százalékos szja-előleget kell fizetnie negyedévente. Emellett a járulékokat is meg kell térítenie, ami egy másodállású átalányadózó esetén 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót jelent. A hathavi minimálbér után számított értékhatár elérése után pedig havi szinten bevallást is kell készítenie a NAV felé.

Összességében a tervezett törvénymódosítási-javaslattal kapcsolatban Ruszin Zsolt kijelentette, az nagy valószínűséggel hajmeresztő eszközbeszerzéseket eredményez majd a normál egyéni vállalkozók körében, és annyi nyugdíjast kezdenek majd el foglalkoztatni, hogy mindegyik mellé egy revizort kell állítani.

Cikkünk megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy a parlament Gazdasági Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta, és módosította az említett őszi adócsomagot. Így kimarad belőle az mellékállású egyéni vállalkozók tevékenységét befolyásoló passzus. A döntésről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.