Érdemes most különösen odafigyelni arra, hogy megőrizzük a mentális egészségünket ebben az időszakban és az ünnepek alatt is.
Advent 2023: karácsonyi ünnekör története, a rózsaszín gyertya jelentése, népszokások, hagyományok
2023-ban advent első vasárnapja december 3-ra esett, ezzel kezdetét vette a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év. Mi az advent jelentése? Milyen népszokások, hagyományok kötődnek a karácsonyt megelőző időszakhoz? Mit jelképeznek a gyertyák, melyik gyertya rózsaszín az adventi koszorún? A Pénzcentrum összegyűjttötte a legfontosabb tudnivalókat az adventről az MTVA Sajtóarchívumának anyaga nyomán.
Mi az advent jelentése?
A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell.
A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni. Innen ered a gyertyák színe is, viszont a protestáns hagyomány ettől eltér, aszerint a gyertyák piros színűek.
Az advent eredete
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
Advent 2023-ban
Advent első vasárnapja december 3-ra esik idén, a második december 10-re, a harmadik december 17-re, és a negyedik éppen Szenteste napjára, december 24-re.
Az adventi koszorú
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza.
Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.
Miért rózsaszín a harmadik gyertya? Mi a jelentése?
Bár advent időszakának liturgikus színe a lila, a harmadik vasárnap liturgikus színe rózsaszín. Míg a lila a bűbánat és a böjt színe, addig a rózsaszín az örömé. Advent harmadik vasárnapját Gaudete vasárnapnak, vagy örömvasárnapnak is nevezik: a latin kifejezés jelentése „Örvendjetek”. Az örömvasárnap megtöri a szigorú adventi bűnbánatot és emlékeztet rá, hogy közeledik Jézus eljövetele, az öröm ideje. A harmadik vasárnapon a misék bevezető éneke hagyományosan a Gaudete in Domino semper, iterum dico, gaudete... kezdetű dicsőítés.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1,5 millió forintot igényelnél, 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 929 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 958 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Adventi hagyományok, népszokások
Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet "édesgessenek" maguknak.
- Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak, majd az ágat vízbe állították, és ha kizöldült, tudni lehetett, hogy a következő évben férjhez mennek.
- December 6-a Szent Miklós napja, a Mikulás vagy Télapó ünnepe.
- December 13-án, Luca napján (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet: karácsonykor a megmaradt papír megmondta, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat.
- Szent András napját tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívták, mert ekkor kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert olyankor böjtöltek az emberek.
A karácsonyfaállítás hagyománya német protestáns közösségekben a 16 században jelent meg, hazánkban pedig a 19. században kezdett elterjedni. Különböző nemzeteknél más-más hagyományok vannak arra vonatkozóan, mikor állítják a karácsonyfát. A magyar családokban leggyakrabban karácsony előtt 1 nappal, szenteste állítják a fát, viszont ma már sokan korábban megkezdik a díszítést. A fát pedig hagyományosan vízkeresztkor szedik le.
Az adventi naptár története
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz, az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejlett. (Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben.) A vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul, az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
Kiskarácsony, nagykarácsony jelentése
A dalból is ismert kiskarácsony és nagykarácsony ünnepe valós: a hagyomány megkülönbözteti a két ünnepet. Azt már kevesen gondolnák, hogy nagykarácsony napja december 25-e és kiskarácsony január 1-je, újév napja. A karácsonyi ünnepkor vízkeresztkor, január 6-án zárul.
A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon kaphatna támogatást.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
-
Személyi kölcsön karácsonyra? Ezekre mindenképp figyelj
Mutatjuk, mire kell ügyelni, hogy ne hozzunk átgondolatlan döntést az ünnepi hitelek időszakában.
-
Levendulaföldről a kozmetikumokba : CRÈEM (x)
Az esszenciális olajok (magyarul inkább az illóolaj kifejezés használatos) nagyszámú természetes hatóanyag tartalmukkal jelentősen hozzá tudnak járulni az emberi szervezet egészségi állapotának megőrzéséhez, s bizonyos betegségek esetén más szerek kombinációival de önmagukban is hatékony szerepet kaphatnak a gyógyításban.
- Ekkora béremelést kérnek a vasutasok
- Tűz és fekete füst a Mol százhalombattai finomítójában - videó
- Nagyon úgy tűnik, hogy lekörözte a Google Geminije a ChatGPT-t – videó
- Elképesztő gazdasági károkkal járó veszélyre figyelmeztet az IMF
- Átalakuló metró- és villamosvonal - a főváros keményen megkérné az árát a „maxi-Dubajnak”
- Ezért adhatta fel Bulgária a magyarokat is sújtó gázadót