Ez a telefonos csalók legújabb aljas trükkje: nehogy bedőlj neki, már sokan csúnyán ráfáztak

Újabb ügyfélbejelentések érkeztek arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében ismeretlenek telefonon keresnek meg magyar magánszemélyeket. A csalók több esetben a jegybank központi, ügyfélszolgálati, illetve az emlékpénzeket forgalmazó lakossági pénztári telefonszámait másolják le (maszkolják) időlegesen. Így úgy tűnhet, mintha a hivatalos hívás az MNB-től érkezne. Az idei év során összességében immár 61 esetben érkezett az ügyfelektől jelzés arról, hogy a jegybank nevével visszaélve (telefonos másolással vagy anélkül) akarták őket megtéveszteni.

A telefonos bűnözők meséje szerint más csalók „támadták meg” az ügyfél valamelyik kereskedelmi banknál vezetett számláját és pénzeket utalnak el arról. Ezért sürgős segítséget – pl. azonnali másik bankszámlára való utalást, „vírusirtó” program (valójában további adatok megszerzésére vagy a számítógép irányításának átvételére alkalmas kémprogram) telepítését ajánlják, mert állításuk szerint, az MNB nevében „közreműködnek a banki utalásokban”. Ha a hívott fél nem adja meg az általuk kért bizalmas banki adatait, a csalók a bankszámla „befagyasztásával” fenyegetőzhetnek.

Az MNB nem végez közvetlenül lakossági vagy vállalati ügyfelek számára kereskedelmi banki elszámolási, vagy ehhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet. Így nem kezdeményez kereskedelmi banki átutalással kapcsolatos telefonhívásokat sem. Sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas, valamely kereskedelmi banki rendszerbe történő belépésre szolgáló azonosítóit (pl. internet- vagy mobilbanki jelszót, SMS-ben kapott megerősítő kódot). Ilyen telefonhívásnál így érdemes pontosító kérdéseket feltenni, és a legkisebb gyanú esetén is megszakítani a kapcsolatot és a jól ismert, az adott bank honlapján is feltüntetett banki ügyfélszolgálati telefonszámon érdeklődni.

Célszerű az ilyen csalárd telefonhívásokat jelezni az MNB ügyfélszolgálatának és a rendőrségnek, akár magánszemélyeket, akár gazdasági társaságokat érintenek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának (az összeg esetleges visszaszerzése érdekében) és a rendőrségnek. Ha az MNB károsultakról szerez tudomást, minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.

A kibercsalások során telefonon, SMS-ben vagy e-mailen, megtévesztéssel, érzelmi manipulálással próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy adják ki bizalmas, titkos banki azonosító adataikat (belépési azonosító, jelszó, PIN-kód, telekód stb.). Előfordulhat, hogy a csalók e-mailben vagy akár egy népszerű csevegőprogramon keresztül hamis banki honlapra invitálnak vagy egy „vírusirtó” (valójában kémprogram) letöltését kérik.

A letöltéssel vagy a linkre kattintva az ügyfelek maguk szolgáltatják ki a csalóknak banki adataikat a hamis banki honlapon, illetve ártó szándékú vírust (trójai programot) helyeznek el számítógépükön. Utóbbival ugyanis távoli hozzáférést tesznek lehetővé banki eszközeikhez a csalóknak.

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére az MNB, több egyéb hatóság és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös oktatási kampányt folytatnak az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására. Ennek kapcsán megújult az MNB Pénzügyi Navigátor weboldalának digitális biztonsággal kapcsolatos fejezete is, amelyen hasznos információkat találhatók a témában.