A vakcinát elsősorban azoknak ajánlják, akik a térítésmentes influenza-elleni oltásokra jogosultak; a veszélyeztetett korosztályokhoz tartozók, krónikus betegek és várandósok számára.
Az interneten és a médiában is rendszeresen felbukkanó toposz, hogy a Covid-védőoltások egyre több ember hal meg Magyarországon. A Portfolio utánanézett, hogy mennyire igazolják ezt az állítást a tények.
Sokan találkoztunk már azzal a jelenséggel az elmúlt hónapokban – vagy akár most már években –, hogy egy-egy ismert ember halála kapcsán a közösségi médiában megszaporodtak azok a sejtések, miszerint az illető a koronavírus-védőoltás miatt hunyt el. A kommentek pedig a személyes tragédia és a népírtást vizualizáló vélemények közötti skálán helyezkednek el. Ezek a konteók pedig a téli időszakban különösen elszaporodnak: a tél ugyanis szezonális okokból még több halálesetet okoz. Azonban ez a tény önmagában nem cáfolná azt, hogy esetleg ehhez a védőoltásoknak is köze lenne. Ezért a Portfolio most azt vizsgálta meg, hogy a Covid-védőoltások bevezetése óta a szokásosnál többen haltak-e meg az elmúlt hónapok során.
A korábbi évek során a koronavírus őszi hulláma jóval több halálesetet okozott, mint a megszokott, azonban 2022-ben, amikor a lakosság jelentős része oltott volt látható, hogy bár a vírus még jelen van, de járványról már rég nem beszélhetünk. Ha viszont igaz lenne az állítás, hogy a vakcinák hatására halnak meg az emberek Magyarországon, akkor egy jelentősen magasabb számot kellett volna látnunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy jóval kevesebben haltak meg, mint az év elején, amikor jelentősen kisebb volt az átoltottság.
Tavaly ugyanis már koránt sem beszélhettünk olyan csúcsokról, mint 2021-ben, vagy 2020-ban: a járvány végével a halálozások száma gyakorlatilag a Covid előtti időszakra esett vissza. Ez alapján pedig biztosan állítható, hogy a vakcinák semmiképpen sem okoznak tömeges haláleseteket hazánkban, de valószínűleg még szórványosan sem.
A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon kaphatna támogatást.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
-
Személyi kölcsön karácsonyra? Ezekre mindenképp figyelj
Mutatjuk, mire kell ügyelni, hogy ne hozzunk átgondolatlan döntést az ünnepi hitelek időszakában.
-
Levendulaföldről a kozmetikumokba : CRÈEM (x)
Az esszenciális olajok (magyarul inkább az illóolaj kifejezés használatos) nagyszámú természetes hatóanyag tartalmukkal jelentősen hozzá tudnak járulni az emberi szervezet egészségi állapotának megőrzéséhez, s bizonyos betegségek esetén más szerek kombinációival de önmagukban is hatékony szerepet kaphatnak a gyógyításban.
- Megszólalt a Mol a százhalombattai finomító területén keletkezett tűzről
- Lezárult egy fontos eljárás M. Richárd halálával kapcsolatban
- Covid-pánik: már a maszkviselést és a karácsonyi ünnepségek lemondását javasolja a német miniszter
- Központi ideológia készülhet Oroszországban
- Kiderült: új szabály jön itthon a GMO-s élelmiszerekre a boltokban
- Visszatér a képernyőkre a Bajnokok Ligája - sport a tévében